Az egykori NDK terletrl szrmaz egyttes tagjai egybehangzan azt lltjk, hogy korbban is ismertk egymst, amikor mg klnbz zenekarokban jtszottak. Az egyttes f alaptja, Richard Kruspe (gitr) az Orgasm Death Gimmick nev zenekarban zenlt, mg Paul Landers (gitr) s Flake Lorenz (billenty) egy jellegzetes punkrock egyttesben, a Feeling B-ben jtszott. A Feeling B-ben bekvetkezett szemlyi vltozsok utn Paul a Die Firma nev egyttes tagja lett, ahol Christoph Schneider (dob) volt a dobos. Oliver Riedel (basszusgitr) az Inchtabokatables nev banda sorait gyaraptotta, mg Till Lindemann (nek) a First Arsch formciban dobolt. Ezekkel a zenekarokkal azonban egyikk sem volt megelgedve, valami sokkal egyedlllbb s klnlegesebb hangzs zent akartak jtszani, gy tk, kezdetben Flake kivtelvel, egyttess verbuvldott s dalokat kezdtek rni. Egyediv teszi a Rammstein zenjt Paul s Richard szinkronizlt, monoton, m precz s a vglegetig leegyszerstett gitrjtka, de ezt a hangzst kezdetben k maguk is resnek reztk. Egy billentys hangszerre volt szksg, ami ellenslyozza a gitrok dallamtalansgt. Flakt nem volt knny beszervezni az egyttesbe, de egyedi, techns hangzs szintetiztor jtkval lett igazn ipari hangzs a Rammstein. Ramstein: amerikai lgierbzis Nmetorszgban, ahol egy 1988. augusztus 28-n tartott lgibemutatn hrom replgp sszetkztt s egyikk a kznsgre zuhant. A katasztrfa sorn 70-en vesztettk letket, s tbb szzan szenvedtek slyos (tbbnyire gsi) srlseket. A komor hangzs nv, amelyet tovbb stttett a hozz kapcsold tragdia, megtetszett az egyttes tagjainak, akik nvvlasztsi zavarral kszkdtek. Hozztettek mg egy "m" bett, gy lettek Rammstein |